A Vajdahunyad Vár

A honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplésére szervezett Ezredévi (Millenniumi) Kiállítás az ország addigi legnagyobb rendezvénye volt. . 
A legtöbb látogatót az akkor már száz éve fejlődő, a kontinens első közparkjaként létrejött, a belvároshoz a kiállítással egyidőben átadott első európai metró vonallal kötődő terület központjában álló Széchenyi-sziget vonzotta a legtöbb látogatót, köszönhetően az Alpár Ignác  tervei szerint megszületett, huszonegy részből álló Történelmi Épületcsoportnak, amire pillanatok alatt ráragasztották a Vajdahunyad vára nevet – annak ellenére, hogy az mindössze főhomlokzatában, illetve a Hunyadi-udvar és a loggiák terén hasonlít az erdélyi kastélyra.

Az épületek részletei a magyar épített örökség fontos darabjairól származnak: a kapun belépve látható kápolna alaprajzában a lébényi, kapuzatában pedig a jáki templomot másolja, tőle néhány lépésnyire pedig többek közt felvidéki várak részleteivel találkozhatunk.A különböző stílusok és a sokszor egymástól több száz kilométerre álló várak, kastéyok, középületek és templomok részleteinek keverése első hallásra talán nem tűnhetett jó ötletnek, Alpár Ignác zsenialitása azonban beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és egy meglepően egységes óriás jött létre. Ugyanígy gondolták ezt a látogatók is, függetlenül a társadalmi státuszuktól, így a pavilonok elöregedését látva sokan úgy érezték, egy ilyen nagyszabású terv nem tűnhet el csak úgy, elérték tehát a tartós anyagokból való újjáépítést, melynek köszönhetően néhány év szünet után, 1908-ban megszületett a ma is látható, a sziget egészét elfoglaló óriás.  

Azt azonban kevesen tudják, hogy nem csak a világvárossá váló Budapesten, de néhány év különbséggel Párizsban is felépült egy, a városligetivel több ponton megegyező épület, a Magyar Pavilon, az 1900-as Világkiállításra. 

El tudjátok képzelni a Vajdahunyad Vár elemeit a Szajna Partján, valahol a mai Orsay Múzeum tájékán ? Pedig ott voltak, Magyarországot képviselték a Világkiállításon, méghozzá nagy sikerrel – a magyar pavilon kapta meg a kiállítás Nagydíját.  Ez volt a Kiállítás egyik legjobb helye, főleg a Szajna felőli látványa miatt. Azonban a párizsi Vajdahunyad vár csak néhány hónapig létezett.

De hol is van az igazi Vajdahunyad Vár ? 

A Hunyadi család vajdahunyadi várkastélya a mai Románia területén (Temesvártól kb 170 km-re Keletre) található. A vár főhomlokzatával egyezik meg a budapesti váré, innen kapta a nevét. 

Részei: 

– román kori együttes: kápolna, kerengő, Kínzótorony, (Kaputorony) a Főkapu, a Tompa torony (a tő felől) és a Bástya torony

– gótikus épületcsoport: Nyebojsza torony, Hunyadi loggiák, Lovagterem, Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvar alapján, Dómhomlokzat, Hunyadi-udvar

– reneszánsz-barokk csoport: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Apostolok Tornya, a Katalin torony – az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony a brassói Katalin-Kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével

Az épületek között találkozhatunk Alpár Ignác, vagy Anonymus szobrával, a Múzeumban értékes trófeákkal, Róth Miksa ablakaival. 

Gyertek Velünk – járjuk be a tornyokat és a Múzeumot, nézzünk szét fentről is a Városligetben ! 

Először a Kaputoronyba megyünk, utána pedig az Apostolok tornya következik, szétnézünk fentről, hamarosan a trófeákat is megmutatjuk majd Nektek.

A Kínzótoronyba (Kaputorony) párszáz forintos belépő ellenében felmehettek, az Apostolok Tornyába csak vezetéssel lehet felmenni, de az élmény mindenképp megéri a lépcsőmászást ! 

Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu; 24.hu, wikipedia, Sly Voyage saját élményei, #PhotobySly

#slyvoyage #slyvoyagebudapest #slyvoyageblog #budapesttecsodás #jadorebudapest #városliget #vajdahunyadvárbudapest #lechateaudevajdahunyadbudapest #PhotobySly

Szólj hozzá!