A világ “egyik” tetején

Eze – Monaco kirándulás

Már a nizzai kirándulásunk harmadik napján járunk…mivel korábban erre nem volt alkalmunk, úgy döntöttünk ellátogatunk a Nizzához kb fél órányi autóútra lévő (busszal vagy vonattal is megközelíthető) botanikus kertbe, Eze falujába. 

Amikor még régen turista csoportokat kísértem, leginkább ha Spanyolországba mentünk (akkoriban  még autóbusszal – végig a tengerparton, ezen a szakaszon az autópálya helyett mindig a part feletti szerpentineken mentünk. A spanyol útjaink hazafelé vezető útjának kihagyhatatlan része volt Nizza és Monaco) mindig a Nizza és Monaco között, a hegyoldalba vájt szerpentineken közlekedtünk – vendégeink legnagyobb örömére. Nos most is ezt az utat választottuk. Korán indultunk Nizzából, hogy ne vesztegessük az időt, így lassan autóztunk és közben csodáltuk a gyönyörű panorámát. Nizzát elhagyva, a Kikötő felett vezet az utunk, az első kanyar Villefranche-sur-Mer felé vezet (már láttuk a távolból a Kikötőből tegnap), ahonnan rá lehet látni az egész öbölre, a kikötőre, ahol luxusvillák között sétálhatunk. Miután a kötelező fotókat elkészítettük, tovább haladtunk Eze felé a szerpentinen. 

Eze, a sziklára emelt kis falu, a Riviéra koronaékszere. Az attrakció, maga a falu, a szűk utcákkal, sziklába vájt házakkal, galériákkal-üzletekkel-szállodákkal, lépcsőkkel és rengeteg kilátóponttal. 

Amikor megérkezünk a falu aljához, egy kis átjárón keresztül jutunk be a legelső kis utcácskába. Innentől csak felfelé haladunk.Kanyargunk a szűk utcákon, rácsodálkozunk a kis sarkokra, az elénk táruló panorámára, néha megállunk levegőt venni egy-egy újabb emelkedő előtt. Itt nem lehet eltévedni, csak elveszni a kis csodák között. Egyre több fény érkezik az utcákra ahogy haladunk felfelé, hogy végül elérjük a Botanikus Kert bejáratát. Ne sajnáljátok a 6 Euro fejenkénti belépőt – ez a csoda megéri az árát. A Botanikus Kert egy ősi középkori vár helyén található, 429 méterre a Földközi-tenger felett. A panoráma amit itt láthattok, a Riviérán az egyik legkülönlegesebb. Innen láthatjuk az Esterel hegységet és a Saint-Tropez öblöt. 

Manapság a Botanikus Kertben több tucat fajta kaktuszt is láthatunk a déli részen. Az északi rész mediterrán növényeket mutat be. A tematikus és művészi útvonalak arra ösztönzik a látogatókat, hogy sétáljanak és merüljenek el a hely hangulatába. Szobrok között vezetnek a sétautak, hatalmas kaktuszokkal, mediterrán növényekkel.A második világháború után csak néhány fafaj példány maradt meg itt (széthordták). André Gianton, az akkori polgármester,ekkor döntött  egy egzotikus kert létrehozásáról.A helyet az északi szelektől a Revère fennsík védi, lejtője pedig biztosítja a hatékony vízelvezetést, így a szárazsághoz adaptált növényeket ültettek  itt: kaktuszokat, agavekat, aloet …A kert tetején található romok emlékeztetnek arra, hogy a kastély története szorosan kapcsolódik a falu történetéhez.A vas korszaktól kezdve, a helyi emberek menedéket találtak Eze szikláján. A faluban néhány, falrészlet ezt a korai letelepedést  tanúsítja. A kastélyt a 12. század második felében az Eze család építette. 1706-ban, a spanyol örökösödési háború alatt, XIV. Lajos a hadügyminiszter ajánlása alapján elrendelte a kastély elpusztítását:. A századfordulón kezdték el  a kastély romjait turisták látogatni. Manapság a Botanikus Kertben több tucat fajta kaktuszt is láthatunk a déli részen. Az északi rész mediterrán növényeket mutat be. A tematikus és művészi útvonalak arra ösztönzik a látogatókat, hogy sétáljanak és merüljenek el a hely hangulatába.Csak mentünk, mentünk egyre feljebb, elvarázsoltak Bennünket a növények és a különleges panoráma. 

Miután körbejártuk itt az egzotikus kertet, autóba ültünk és Monaco felé indultunk. 

Már többször jártam ebben a kis csodavilágban, de ide mindig vissza kell jönni amikor alkalom nyílik rá. Gazdagság felsőfokon. Erről a helyről csak felsőfokon lehet beszélni. Sokáig csak az autóversenyek közvetítésén pillanthattam meg ezeket az utcákat, a jachtokat, a Kaszinó épületét, a kanyarokat – aztán egyszer – hazafelé Spanyolországból busszal végig hajtottak a már kitűzött versenypályán a városban – és később amikor magánúton csak több kör megtétele után sikerült végre a jó irányba kanyarodnunk hogy a parkolóba jussunk…mind-mind örök élmény. A legutolsó kirándulás csak egy fél nap volt, a Botanikus kerttel egybekötve, a villámlátogatás Monte Carlo-ban ismét emlékezetes lett. Először a Kaszinót sétáltuk körbe, majd átmentünk a város másik oldalára az Óceanográfiai Múzeumhoz, sétáltunk egyet a part mentén a kertben Fontvieille kikötője és a Hercegi Palota felé, ahol épp őrségváltás zajlott. Megkerestük az ágyugőlyókat a Palota mellett és lenéztünk a Nagy Kikötőre, épp csak belekóstoltunk a luxus és a csillogás világába, indultunk is vissza Nizzába, hogy az utolsó délutánunkat még ott töltsük – mentünk egy kört az Óriáskeréken és megjutalmaztuk magunkat a tengerparton egy pohárka finom itallal – és már akkor tudtuk – ide még vissza kell jönnünk !!

Gyertek Velünk álmodozzunk kicsit a Botanikus Kertben és Monte-Carlo utcáit járva ! >>>>

#slyvoyage #slyvoyagebudapest #képeslapok #mesélakékbőrönd #slyvoyagelbog #slycafe #PhotobySly #botanikuskert #monaco #montecarlo 

Holnap is visszavárunk Benneteket ! Felidézzük a legjobb, legkedvesebb pillanatokat. Ha kérdésetek van, keressetek nyugodtan : )

Szólj hozzá!