Álmom – Falésia

Még csak készülődtem Algarve-ba, de már szerelmes voltam ebbe a strandba, ha megnézitek a képeket, megértitek majd miért. Nem így terveztem az oda vezető túrát, de így volt a legjobb. Mindjárt a második napomon, valamit elnéztem a térképen és egy megállóval korábban szálltam le a buszról. Így kicsit többet kellett gyalogolnom, de minden egyes lépést megért ez a kis tévedés

Először Olhos d’Agua falucska szélén szálltam le a buszról, és elindultam a felső útról az óceán felé. Kis utcákon, nyaralók között sétáltam, aztán megérkeztem Olhos strandjára. Innen már látszott Falésia..sétáltam egyet itt is az öbölben, sziklák – óceán – kávézók, halászcsónakok fogadtak itt, aztán elindultam felfelé, mert a következő öbölbe csak úgy juthattam át ha előbb visszamászok a dombtetőre, aztán újra lefelé kell indulnom. De így talán, hogy már láttam hová tartok, még inkább vonzott a hely. 

Korábban azt olvastam hogy ez a világ egyik legszebb strandja, ahová készülök.. Képeslapok villantak föl előttem, az olvasmányaim emlékei, és ahogy közeledtem hozzá, úgy vonzott egyre jobban. Éreztem hogy a kék bőröndöm felejthetetlen emlékkel fog majd gazdagodni ezen a napon. 

Szóval ahogy körbejártam Olhos strandján, a sziklák körül a hal ételekre specializálódott parti étterem teraszától egészen a strand másik végében lévő sziklákig, ahol a kis halászcsónakok napközben a parton pihennek, ahonnan már csak néhány lépés lenne a szomszéd öböl, ha nem lennének ott a sziklák amelyek elválasztanak tőle. Visszafelé indultam, felmásztam a dombra újból, és a szállodák közötti úton elindultam a következő öböl felé. Falésia már várt rám….

Már azt gondoltam sosem ér véget ez a gyalogtúra, amikor felfedeztem egy utat lefelé. Akkor már Pinea fenyők között jártam, de még nagyon messze voltam a parttól. Szállodák – körforgalmak – szállodák, nyaralók, villák következtek

Már vagy egy órája gyalogolhattam, a táblák még mindig azt mutatták az utcákon hogy jó irányba tartok, még jó hogy nem láttam mennyit kell még mennem a partig (érdekes módon eszembe sem jutott a telefont gps-ként használni…) – csak mentem és mentem a május végi forróságban – szorgalmasan fogyasztottam közben a még otthonról hozott kekszeket, de eszembe sem jutott hogy feladjam – a saját idegenvezetőm vagyis itt inkább túravezetőm voltam és nem engedhettem meg magamnak hogy ne csináljam végig. A kitartásom eredménye az lett, hogy amikor már ritkultak a fák körülöttem, egyszercsak megláttam a vörös sziklák felé vezető utat.

A  vörös sziklákon túl ott volt az óceán – drámai volt a hatás és egyből erőre kaptam.

Parkoló autók mellett – mert azért gyalogosan kevesen közelítik meg ezt a helyet – lesétáltam a sziklákhoz, de még mindig várt rám egy meredek lépcsősor ami levitt a homokba. Megérkeztem…

Falésia Strandja több mint 7 km hosszan nyúlik el a homokban, egyik oldalán az óceán, a másik oldalon meredek sziklák. Kék és Vörös színek váltják egymást – lehengerel és elvarázsol a látvány. Sétáltam ameddig csak bírták a lábaim, aztán megpihentem a homokban és nagyon örültem hogy ott lehetek, hogy nem adtam fel a gyalogtúrát. Sétáltam a színes kis sátrak között a napozóágyak között, a sziklák aljában. Ahhoz képest hogy idefelé az úton melegem volt, itt azért nem vetkőztem fürdőruhára  – nem is fürdeni jöttem ide…ez a látvány mindent feledtető. 

Már tudtam hogy mi vár rám a visszaúton, csak lassan, mindent jó alaposan megfigyelve sétáltam felfelé újból. A világ egyik legszebb strandján jártam – amit megálmodtam, valóság lett – és azt hiszem szebb volt mint valaha is elképzeltem. 

Álmom – Falésia

Aznap úgy 15 km lehetett a túra, meglepetten láttam a lépésszámlálón este amikor újra Albufeira egyik napozóágyán pihentem a vízparton – a másnapi újabb kirándulásra gondoltam – part menti kisvárosokat fogok majd felkeresni Algarve keleti részén, kicsit talán lazább programmal – ott hagyom majd magam vezetni, csatlakozni fogok egy helyi iroda egyik csoportjához. Tartsatok Velem holnap is !

#slyvoyage #slyvoyagebudapest #cartespostales #képeslapok #mesélakékbőrönd #lescontesdelavalisebleue #slycafé #slyvoyageblog #algarve #falésia

Szólj hozzá!