A Thököly út felől sétálunk a Hermina úton, az Állatkert felé…
A Hermina út Budapest XIV. kerületének egyik főútvonala. Nevét Hermina Amália főhercegnő (1817–1842) után kapta az 1850-es években.
Sétánk elején elhaladunk az 1912-ben Hajós Alfréd és Villányi János tervei alapján épült vakok otthonának, később, 1920-ban a második emeleti teremben a környék első mozijának helyet adó – a Homérosz Mozgónak – 1951-től rendelőintézetként funkcionáló épület mellett.
Majd következik az Erzsébet Nőiskola épülete, ma a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szecessziós épülete mellett.
A következő érdekesség az Ida u. 4. – a Hermina út sarkán – A kalapgyáros villája Gyukits Gyula kalapgyáros a Gizella úti gyárától nem messze építette fel saját maga és családja számára ezt a villaépületet neobarokk stílusban, amelynek kupolája is kalapot formáz.
Még pár lépés és újra az Ajtósi Dürer soron vagyunk, A Vakok Intézete és a – Teleki Blanka Gimnázium szecessziós épülete mellett elhaladva, mellettünk modern irodaépület, a másik oldalon a Városliget széle.
Pár lépésnyire találjuk a Hermina Kápolnát (Hermina út 23). Nevét Hermina főhercegnőről, József Nádor korán elhunyt lányáról kapta. Pest lakóinak közadakozásából épült, Hild József tervei alapján, a formálódó Zugló első temploma lett. (Forrás: leíró tábla Zugló Önkormányzata jóvoltából).
A Hermina út 3. szám alatt a Lipták Villa áll. 1924–25-ben épült városi palota. Az épületet Lipták Pál (1874–1926) mérnök, üzletember, államtitkár tervezte és építtette saját magának. Az 1930-as években Kaszner János csempe- és műkőgyáros tulajdonában volt. A II. világháború előtt egy ideig dr. Barinkai Ferencné leánynevelő intézete működött a házban. A háború után diákkollégiumnak foglalták le, majd rendőrségi központ volt, végül művelődési házként funkcionált. 2011. június 30-tól az építtető előtt tisztelegve Lipták Villa néven működik.
Ha még bírjuk a sétát, néhány modern társasház mellett elhaladva újból egy szecessziót villát fedezhetünk fel.
A Városliget mellett épült villa a Zala megyei főispán, Sipeki Balázs számára készült el 1905-ben. Az elegáns, szecessziós épülethez, melyet Lechner Ödön együtt tervezett, hatalmas kert is tartozott valaha, maga az építész pedig ezt tartotta a legharmonikusabb, legszebb szecessziós alkotásának. A mozgalmas, mégis könnyed, csipkeszerű homlokzat és a kertbe nyúló télikert harmonikus egységet alkot a kerttel.
Az építtető házaspár végrendeletének értelmében a villa értékének nagyobbik hányada a budapesti vakok egyesületére szállt, Ma is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székháza működik itt, a díszes kapuzat mögött.
Bár ez az épület már nem Istvánmezőn áll, mégsem hagyhattuk ki a villák sorából, hiszen csak alig pár lépés és máris itt találtuk magunkat.
Meg kell jegyeznünk, hogy van itt még egy fontos épület – a jelenleg felújítás alatt álló Röheim Villa.
Nagy múltú villa, történelmi események színtere. Története az azóta eltelt időkben is sokszínű.
A villát Róheim Sámuel fakereskedő és neje építtette, tervezője Pollák Manó volt.
A villa híres/hírhedt: itt gyilkolták meg – tisztázatlan körülmények között – 1918. október 31-én Tisza Istvánt, aki miután lemondott miniszterelnökségéről), családjával az épület alsó szintjét bérelte. A részletek máig tisztázatlanok.
Jelenleg felújítás alatt áll az épület (fehér sisakot visel a felújítás idejére).
Ide még visszatérünk….
#slyvoyage #slyvoyagebudapest #budapesttecsodás #jadorebudapest #herminamező #PhotobySly