Nagymaros

Váctól nyugatra, Budapesttől 52 kilométerre északra, a Duna bal partján, Visegráddal szemben. 

Végighalad a településen, a Dunával és a 12-es úttal párhuzamosan a Budapest-Szob vasútvonal is, melynek három megállási pontja is van itt: a központban Nagymaros-Visegrád megállóhely a belterület délnyugati állomás, mi most ezt választottuk. Innen csak pár lépés a Duna – naná hogy mi megint felfelé indultunk, a Kálvária Kápolnához. De előbb egy kis visszatekintés: 

Nagymaros múltjához a vele szemben, a Duna jobb partján, magas sziklabércen emelkedő középkori királyi székhely, Visegrád története is szorosan kapcsolódik. A Visegráddal szembeni oldal keskeny földnyelvére épült Maros az uralkodók kedvelt tartózkodási helye volt Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás korában. 

Ha később olvasnátok el az élménybeszámolónkat, itt megnézhetitek a kisfilmünket: 

Túránk tehát a Nagymaros-Visegrád vasúti megállótól indul. (Van egy nemzetközi vonat, Hamburg felé, aminek itt van az utolsó magyarországi állomása – Budapesttől 35 perc alatt ide lehet érni ezzel a járattal). A megállóhely mellett mindjárt Szent  István és Gizella Királyné szobra fogad Bennünket, a gyönyörű templom mellett, a 14. századból. Érdemes bemenni, rögtön a kapuban nézzetek fel ! A kisfilmben is felbukkan a kapuzat gyönyörű nyolcszöget formálzó mennyezete. 

A túra első része nem jelzett turistaúton halad, hanem a Nagymarosi Gesztenyés Tanösvényt követi, annak jelzéseire hagyatkozva, de gyakran el kell gondolkodnunk vajon merre is kell tovább mennünk – nem egyértelműek a táblák. .  

Növénytani különlegesség a nagymarosi szelídgesztenyés.

Károly Róbert és Mátyás király korában Visegrád királyi tartózkodó hely volt. A szelídgesztenyést Károly Róbert idejében itáliai mintára, parkszerűen, sétányokkal, árnyas pihenőkkel ellátva telepítették. A 21 megállónál kihelyezett tablókon a nagymarosi gesztenyések természeti értékeiről, sokszínű élővilágáról tájékozódhatunk. 

A tanösvény első táblája a nagymarosi révnél, a halassal szemben található. A tanösvény kellemes sétával mintegy 3 órás körtúrává alakítható. Meredek kaptatóval kezdődik. Mi a Kálvária dombra másztunk fel először, ott elindultunk az egyetlen úton ami lefelé vezetett, így jutottunk el a tanösvény 3, majd 4. táblájához. 

Utunkat végigkíséri a Dunakanyar látványa, a visegrádi vár, a legváratlanabb helyeken elénk táruló panoráma. 

A Kálvária kápolna bakancslistás hely – a fantasztikus dunai panoráma miatt, másrészt a lépcsők miatt. A lépcsők ugyanis – amelyeken még ma is olvashatók az építtetők neve – az 1920-as években készültek. 

A tanösvény-túrát a 4. állomás után, attól félve hogy elmerülünk a sárban, félbe szakítottuk, és lefelé indultunk – de így is csodákat láttunk. A lefelé vezető utcákon pincék, szépen rendezett portákat látni. Ahogy leérünk a Fehérhegyről, a Kittenberger Kálmán nevét viselő gyönyörű épületben működő iskola mellett haladunk lefelé – most már a Duna felé. Érdekesség az iskola épületnek külön bejárata van a Fiúk és a Leányok számára. Innen már egyenes út vezet a Dunához. Átsétálunk a Fő téren – ahol szombat lévén épp piac van – majd Kittenberger Kálmán szobra – a híres Afrika-kutató itt hunyt el. (Egykori otthona a Sylvia lak ma is megtalálható itt).

Újra a Dunánál…..a kikötőben az ulmi skatulya makettje látható – amely a magyarországi svábok fontos szimbóluma.

A török megszállás, majd az 1709-es pestisjárvány után a város népessége jelentősen megfogyatkozott. A 18. században a magyar nemesek toborzására német telepesek jöttek az elnéptelenedett magyar településekre, hogy új életet kezdjenek itt. Nagymarosra a Rajna vidékéről, Mainz környékéről érkeztek telepesek, akik újra fellendítették a kertészetet és a gyümölcstermesztést.

A nagy utat legtöbben hajókkal tették meg, amelynek korabeli prototípusa, az ulmi skatulya volt, amelynek hossza 20 méter körüli volt. Ez tulajdonképpen nem is hajó, inkább egy tutaj volt tetővel, amit a víz sodrása vitt le a folyón. Mivel visszamenni már nem lehetett vele, a skatulyát a célállomáson szétszedték, fáját eladták, de a gyakran az új életet kezdő telepesek a hajó faanyagát felhasználták házaik építéséhez.(a skatuly történetének forrása: turistamagazin.hu).

Itt kezdődik a parti sétány, amelyet itt-ott keresztez a kerékpárút, parti kávézó és étterem, játszóterek, padok, a másik irányba (Zebegény felé) szoborpark, közvetlenül a Duna mellett rózsabokrok adják a szemben lévő Fellegvár előterét a fotókhoz. A sétányon láthatjuk az Élet fáját – érdekes a kontraszt a Fellegvár és az Élet fája alakja között a parton. 

Mivel épp aznap indult a Dunakanyarban a turistáknak szánt hajós körjárat (Visegrád-Nagymaros-Zegebény-Dömös-Nagymaros-Visegrád), megragadtuk az alkalmat és hajókáztunk egyet Zebegény felé. Huzatos volt, szeles DE LEÍRHATATLANUL SZÉP ! Ha kíváncsiak vagytok, a hajókirándulásra, gyertek Velünk holnap is !!

Forrás: helyszínbejárás 2021 május, wikipedi/nagymaros; turistamagazin.hu – az ulmi skatulyákról c. rész; #PhotobySly

#slyvoyage #slyvoyagebudapest #nagymaros #dunakanyar #kirándulnijó #utazzitthon #PhotobySly

Szólj hozzá!