Városligeti fasor

A Lövölde tértől a Városliget felé

Az 1830-as években a fasort a német Stadtwaldchen Alle néven említették. 1874-ben ezt magyarra fordították, ekkor kapta a Városligeti fasor nevet. 1921-ben I. Vilma holland királyné nevét adták a fasornak, ezzel köszönte meg a főváros, hogy az I. világháború után holland családok több ezer éhező magyar gyermeket fogadtak magukhoz pár hónapra. 1950-ben a nevét Makszim Gorkij orosz drámaíró után Gorkij fasorra változtatták. A rendszerváltás után, 1991-ben visszakapta a Városligeti fasor nevet.

Mutatjuk a sétát, a rövid leírást a virtuális séta után is elolvashatjátok:

Mi most a Lövölde tértől indulunk a Városliget felé. Ahogy megérkezünk a Lövölde térre, Arthur Koestler szobra fogad bennünket. A magyar-brit regény- és újságíró, társadalomfilozófus Terézvárosban született és Londonban halt meg. Az ő ülő szoboralakja fogad a Városligeti fasor elején, a 2.szám előtt. 

Itt kezdődik a Városligeti fasor – egy gyönyörű sétány és közlekedési útvonal, palotákkal szegélyezve, párhuzamosan az Andrássy úttal – a Városliget felé. 

A páros számozású oldalon indulunk, itt az ülő szoboralak után egy villaépületet találunk, az előkertben szoborral. Mögötte a Ráth Villa következik, a 12. szám alatt. A Villa az Iparművészeti Múzeum egyik fiókintézménye. Jelentős szecessziós gyűjteményt találunk itt, emléket állítva a múzeum első igazgatójának, Ráth Györgynek.  

Ráth György 1901-ben vásárolta meg a villát, lakberendezési célok vezérelték, így hozta létre műgyűjteményét.

A gyűjteményt a fővárosnak adományozta az alábbi kikötéssel:  “Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.” Ennek eredményeként Ráth gyűjteményéből a fasori villában létrehozták az Országos Ráth György Múzeumot. A főváros új látványosságát 1906 novemberében ünnepélyes keretek között mutattak be a sajtó képviselőinek, de az uralkodó, Ferenc József is megtekintette azt 1907. január 8-án.

A múzeum önállóságát a II. világháború után felszámolták, majd Kína múzeumot hoztak létre az épületben. A villa 2018 szeptember 14-től Ráth György-villa néven, A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg újra kapuit, mely az Iparművészeti Múzeum szecessziót gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be. 

A villában enteriőrökben kerül bemutatásra a szecesszió három meghatározó iránya, a brit, az osztrák és a francia szecesszió. Bugatti exkluzív bútorai révén a keleti művészet hatása, A szecessziós ebédlő és a fogadószoba századfordulós magyarországi otthonokba nyújt bepillantást, látványtári elrendezésben Zsolnay kerámiákat, Gallé és Tiffany üvegeket, Lalique ékszereket csodálhatnak meg a látogatók –  Ráth szellemiségének megfelelően a régmúlt és a jelen alkotásai együtt vannak itt  jelen. 

A múzeum ideiglenesen zárva van, ha újra megnyitja kapuit – érdemes lesz egyszer ide ellátogatni ! 

A múzeumban tárlatvezetések, workshopok, múzeum pedagógiai foglalkozások is vannak. 

A Ráth Villa mellett a fasor és a Bajza utca sarkán áll a Magyar Írószövetség székháza. Ha tovább haladunk, a Kínai Népköztársaság, majd az Indonéz Köztársaság Nagykövetsége következik. A Követségi épületek után a Magyar Színházművészeti Szövetség székháza előtt haladunk, a Benczúr köz sarkáig – emlékeztek…itt lehet átsétálni a Benczúr utcából a Benczúr kert mellett a fasorra. Itt található a Városliget fasor 40 szám alatt a Manófészek Bölcsőde, valamint terápiás fejlesztő központ. 

Ha tovább sétálunk a Városliget felé, irodaháznak használt régi paloták, banki székház, étterem és a Dózs György út sarkán modern irodaház következik. 

Így értünk el a Városliget sarkáig – de legközelebb a másik oldalt is megnézzük, visszasétálunk a Lövölde térhez.  A következő sétánkon, a másik oldalt járjuk majd be, hogy visszajussunk a Lövölde térre. Gyertek Velünk akkor is !

#slyvoyage #slyvoyagebudapest #budapesttecsodás #városligetifasor #PhotobySly