Verőce

A Dunakanyar következő állomása Vác és Szob között a Duna bal partján, Vácról a kiépített kerékpárúton is elérhető. Mi most vonattal indultunk útnak Budapestről. 

Bíztunk benne hogy esőmentes napounk lesz…..félig sikerült megúsznunk a fenti áldást.

Mivel nem jártunk még erre, előre tájékozódtunk kicsit Verőcéről, összeállítottunk egy tervet hová szeretnénk ellátogatni, kerestük a látnivalókat és bíztunk benne hogy itt is elvarázsol bennünket a község  és a Duna. Nem volt hiábavaló a várakozásunk…

Verőce Sly szemével >>

Verőce Vasútállomásra érkeztünk – a településen két vasútvonal halad át, több megállóval, mindenképp tájékozódjatok utazás előtt melyik a legalkalmasabb a kirándulásotokhoz. Ez a megálló esett legközelebb a Dunához és az általunk tervezett útitiervünkbe is ez illett bele leginkább. 

A település neve – Verőce – szláv eredetű, olyan vizet jelent, amelyben sok az örvény. 

Először felfelé indultunk a Szent András templomhoz, a Kálvária dombra. A  templom dombról az egész Dunakanyar látható.  Az egyhajós, homlokzati tornyos templom 1719-ben barokk stílusban épült. Majd ezt nagyobbítatta meg gróf Althann Károly váci püspök 1943-ig Szent András apostol tiszteletére.

Autóval a 12-es úton, majd Verőcére beérve az Árpád úton kell haladni. Ezt követően a Rákóczi útra térve hamar megpillanthatjuk a dombot és a tetején a templomot, mely Verőce központi látványossága. Parkolni a templom környékén, illetve a 6-7 perc sétára lévő vasútállomáson lehet.

A vonattal érkezők az állomástól balra induljanak, egészen a Rákóczi útig, az aluljáron áthaladva már látjuk a templomdombot. 

A templomnál fent kis pihenőt tartottunk, elindultunk a Wass Albert Park felé. A katolikus plébánia mellett lévő Lugosi utcánál, az 1945-ben Nyugatra emigrált író szobrát láthatjuk. 

A parktól lefelé indultunk, a Pufy kastély felé. A neoreneszánsz épületet a harmincas években vásárolta meg Pufy, a burleszk színész, aki Huszár Károly néven 1884-ben Budapesten született. Harmincéves, amikor pályája hirtelen felívelt: az első magyar némafilm főszereplője lesz (Pufi cipőt vesz, 1914, 3 perc). Magyarországi szereplései után külföldön, többek között Amerikában is szerencsét próbált, és sikerei egymást követték A harmincas években vásárolta  meg a Verőce és a Dunakanyar egyik legszebb pontján álló impozáns Swadló-villát, ahol rendszeresen töltötte szabadságát. Pufi személye a falu számára is emlékezetes maradt, legendás étvágyáról sokat tudnának elmondani az idős verőceiek. Huszár Károly 1940-ben haltl meg, Tokióban.

Vertikális napóra van a kastély Déli homlokzat díszes oromzatán. A napóra pálcájának az árnyéka a pólusra mutat. A számlap vakolatból kialakított félkör, 1,5 m átmérővel, középen Nap-arc sugarakkal. Az épület és a napóra egyaránt 1910-1915 között készült. A kastély egész területe magántulajdonban van, amely korábban a Csepel Vas- és Fémművek – Gyermeküdülője volt. A napóra árnyékveto pálcája jelenleg hiányzik.

Az egész terület magánterület, belépni tilos. Fegyveres és kutyás őrség védi a területet. A napóra a villa – déli – Dévai utca felőli oldalán látható és szabadon megtekinthető lenne, ha nem nőtte volna be teljesen a növényzet. (Forrás: kastelyok.com) 

Fentről a  Duna itt-ott előbukkant a házak között  – és minden egyes felbukkanásával elvarázsolt bennünket a látvány. Leereszkedtünk a Lihegő utcán – aki itt felfelé jön az biztosan liheg….a központ felé haladtunk. 

A központból a község Vác felőli széle felé haladtunk, így értük el a Duna parton a Duna-parti támfal – Ybl Miklós egyedülálló tervei alapján épült védművet, majd a Hétvezér haranglábakat. 

2000-ben a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal által szervezett ünnepségsorozat színpadára, a Hősök terére tervezet épületegyüttest Szentesi Anikó, Makovecz Imre építész irodájának korábbi mérnöke. A tornyok megformálásánál alkalmazkodott a tervező a Hősök tere szoborcsoportjának elhelyezkedéséhez és kialakításához. A millennium befejeztével 2001. őszén Verőce község képviseletében, gr. Bethlen Farkas fogadta be a tornyokat, a Duna bal partján állnak és Tolcsvay Béla által szerzett zenei hangokkal kísérik az idő múlását. A harangokat Gombos Miklós, aranykoszorús harangöntő mester készítette. – A Haranglábakon most épp felújítás zajlik, sajnos csak beállványozva láthattuk most őket. 

A Haranglábak mellett megpihentünk a verőcei strand területén egy kávé mellett – itt a tervezett túránk véget ért. Visszatértünk az Ybl támfalhoz – útközben több lejáratot is találtunk, ott is érdemes lemenni a lépcsőkön, újra leültünk a lépcsőkre az Ybl szobornál, figyeltük a Duna hullámzását, a Duna kanyarulatát, szemben a szigetcsúcsot, a visegrádi fellegvárat, a közelgő felhőket. Már a vasútállomás felé sétáltunk, amikor eleredt az eső – de pár perc múlva vonatra szálltunk és Vác érintésével visszatértünk Budapestre. 

Verőce emlékei: 

  • felmászni a Kálvária dombra
  • Ybl támfal a Dunánál
  • Hét Vezér haranglábak
  • bámészkodni a Dunánál

Források: veroce.hu, kastelyok.com, wikipedia/veroce

Fotók: #PhotobySly

#slyvoyage #slyvoyagebudapest #dunakanyar #verőce #veroce #képeslapok #mesélakékbőrönd #utimesék #utazzitthon #PhotobySly

Szólj hozzá!